|
 |
|
|
||||||||
|
|
|||||||||
 |
||||||||||
Érdekességek - Február
Honnan kapta a február a nevét?
- február (régiesen Februárius, ősi magyar nevén Jégbontó hava) a nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta, illetve a hozzá kapcsolódó Februa ünnepről, amely február 15-én zajlott. A 18. századi nyelvújítók a februárt az enyheges névre keresztelték át. A népi kalendáriumban böjt előhava (vagy másképpen böjtelő hava) néven szerepel.
Miért február a legrövidebb hónapunk?
- a történelem során a Római Birodalomban 12 alkalommal is előfordult, hogy az évben a február 30 napos volt. Augustus császárnak köszönhető, hogy a február hónap lerövidült, mert amikor elnevezte magáról az akkori hatodik hónapot, ugyanolyan hosszúvá – 31 napossá – tette, mint amilyen a július volt. A hiba korrigálása érdekében a február hónapot 29-ről 28 napra, szökőévekben 30-ról 29-re rövidítette.
Milyen tavaszváró szokások vannak?
- február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján kerül sor a gyertyaszentelésre. A hagyományos néphit szerint a pap által megszentelt gyertya megvédi a gonosz szellemektől a csecsemőket, a betegeket, a halottakat. A gyertyaszentelő ünnepéhez hagyományosan különféle tavaszjóslatok kapcsolódnak. Az európai hagyomány szerint, ha a barnamedve - egyes helyeken a borz - gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön az odvából és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. Az észak-olasz népi szólásokban e napon a medve mellett a farkas is „időjósként” jelent meg. Észak-Amerikában pedig az újkori bevándorlók az ott élő erdei mormotát tették a február 2-ai népi hiedelem tárgyává, olyannyira hogy ez a nap „az erdei mormota napjaként” (Groundhog Day) is ismert.
Melyik madarunk költ elsőnek?
- legkorábban költéshez kezdő hazai madarunk, a rétisas ebben a hónapban már a 2-3 tojásból álló fészekalján kotlik rendületlen kitartással, 38-40 napon keresztül. A kikelt fiókák közel három hónapot töltenek a fészekben, a kirepülést követően még hetekig ennek szomszédságában tartózkodnak.
Mikor készülődnek a fehérgólyák a hazatérésre?
- fehér gólyáink közép- és dél-afrikai telelőhelyeiken már a visszaútra készülnek? Megfelelő szélirány és szélerősség esetén naponta akár 500 kilométerrel kerülhetnek közelebb fészkelő helyükhöz. Magyarországra legkorábban február végén érkezik néhány példány (Vörs, Tüskevár, Apácatarnóc községekbe). A vörsi gólya, Charlie éveken keresztül szerepelt a televíziók híradásaiban.
Hogyan nevezik a rókák nászát?
- februárban esedékes a vörös rókák párzási ideje, az úgynevezett koslatás. Ilyenkor gyakrabban összefuthatunk velük erdőn-mezőn, sőt a településeken is. A kifinomult szaglással rendelkezők akár meg is „orrolhatják” őket, mert igen jellegzetes szagot árasztanak, amiért az ibolyának nevezett speciális mirigy felelős.
Mikor hullajtják le az agancsukat a gímek?
- február az agancshullatás időszaka a gímszarvasoknál. Először az idősebb bikák szabadulnak meg fejdíszeiktől, a fiatalok akár április végéig is viselhetik azt. Az agancs rendszerint elágazódó, páros csontos képződmény. A fejlődő agancsot vérerekben és idegekben gazdag, bársonyos szőrrel borított bőr, úgynevezett barka vagy háncs borítja. Ez látja el a növekvő agancsot oxigénnel, ásványi és tápanyagokkal. Miután az agancs növekedése befejeződött (ez a gímszarvasnál kb 120 nap), a szarvas ledörzsöli a háncsot róla, amit az agancs tisztításának neveznek. Az agancs nem holt csont - közte és a bika között élő kapcsolat van, mely csak az agancs levetésekor szűnik meg.
Mely növényeink nyílnak először?
- hogy nem is a hóvirág a legkorábban nyíló vadvirágunk? A magyar kikerics általában február-márciusban nyílik, ám időnként már január elején, a hóvirágot is megelőzve virágot bont. Nyugat-balkáni eredetű növény, de egykori elterjedési területének nagy részéről kipusztult; Kelet-Közép-Európában már csak két nagyobb reliktum foltban él. Ezek egyike Magyarországon, az Illiricum flóratartomány szlavóniai flóravidékéhez tartozó Villányi-dombságon, Nagyharsány falu határában található Szársomlyó hegye. Janka Viktor magyar botanikus fedezte fel a hegy déli lejtőjén 1867. február 18-án. Ezen a lejtőn állománya több százezer tövet számlál. A magyar kikerics volt az első, hatóságilag védett növény Magyarországon. A védettséget 1944-ben hirdették ki. Képe díszítette a rendszerváltás után kiadott, de a forgalomból már kivont kétforintos érme hátlapját.
Mely gyógynövények segítenek a megfázásnál?
a tél végi időszak kedvez a megfázásnak, náthának, influenza–szerű megbetegedéseknek. Elkeseredésre semmi ok, a természet patikája mindig a segítségünkre siet! Hárs, bodza, kamilla és csipkebogyó az, aminek teájával enyhíthetjük a tüneteket. Láz előfordulásakor, illetve elhúzódó esetekben MINDENKÉPP keressük fel a háziorvost is!
Miért fontos a vadak téli etetése?
- február a vadgazdák életében igen tevékeny hónap. Mivel a télnek ekkortájt még korán sincs vége, rendkívül fontos a vad folyamatos etetése, hisz életben maradásukhoz, a szaporulat kihordásához nélkülözhetetlen az ember által biztosított jó minőségű, kiegészítő táplálékforrás. A vadmalacok is ebben az időszakban látják meg a napvilágot, fontos hogy a kocák ellőhelyeinek zavartalansága biztosítva legyen. A malacait féltő vaddisznó koca veszélyt jelenthet az ember számára is, úgyhogy erdei kirándulásaink során kerüljük a sűrű, vadrejtő erdőrészeket. Ha vadmalaccal találkozunk, kerüljünk tőle minél gyorsabban minél távolabbra, ha elvisítja magát rögtön ajánlott egy arra alkalmas fára mászni, mert a vészhangra reagáló vaddisznómama nem ismer tréfát. Folyik – főleg az apróvad-állományra veszélyt jelentő – szőrmés ragadozók (róka, aranysakál, nyest, házi görény) apasztása, de vadásznak még gímszarvas borjúra és ünőre, őzsutára és gidára, a kocák kivételével a vaddisznóra, szárnyasok közül fácánra.
Milyen munkát végeznek ebben a hónapban az erdészek?
- a lombos fák lombhullatástól az új rügyfakadásáig – vagyis télen - nyugalmi állapotban vannak. Ilyenkor nedvkeringésük leáll. Ezért ebben az időszakban zajlanak az erdészek irányításával az erdőben a fokozatos felújító vágások.Amikor az erdő fái elérik vágás érettségi korukat (ekkor adják a legnagyobb mennyiségű, jó minőségű faanyagot), akkor véghasználatra, vagyis kitermelésre kerülnek. A fokozatos felújító vágások során 5-10-15 év alatt, évenként mindig csak kis területen kerülnek kivágásra a fák. Az így keletkező foltokon jelenik meg a következő években az újulat, mely az öreg fák magjainak csírázásából felcseperedő csemetékből – magoncokból – és kis fákból áll. Mire az öreg fák alkotta erdőrészek levágásra kerülnek, addigra a korábbi vágási területeket már birtokba veszik a fiatal faegyedek. Az újulatot védeni kell, de hogy hogyan is teszik ezt az erdészek, arról márciusban olvashatsz.
- e hónap 19-én esedékes a nemzetközi férfinap… Korábbi érdekességek... a hazánkban is élő növények közül az acsalapunak van a legnagyobb levele? a hóvirág lepellevei a sejtek közötti levegővel telt járatok miatt fehérek? a gémorr termése meteorológiai készülékként szolgál? a tüdőfű virágai a szirmokban lévő antocián nevű festékanyagtól lilák és pirosak? a tüdőfű virága savas közegben piros, lúgos közegben pedig kék? az ibolya magvait a hangyák terjesztik? a levelibékát időjós állatnak tartják? a búcsújáró lepkék hernyói vándorlásuk közben úgy haladnak mint a zarándokok a búcsún? a szarvasbogarak között komoly verekedés folyik a tölgyfa ágainak kérgéből kicsorduló nedvért? a csonttollú madárnak neve ellenére nincs csontból a tolla? a szöcskék és a tücskök a térdükön viselik a "fülüket"? az ökörnyál valójában léghajóként szolgál a pókok számára? a pók azért nem ragad bele a saját hálójába, mert ő magának kötélhágcsókat épít a hálóba? a sün hátán több mint 5000 tüske van?
Találós kérdések Zöld burokba születtem, Szép leányka ül a fán,
Mivel foglalkozik az erdész? Az erdész szakemberek legfontosabb feladata a tartamos erdőgazdálkodás feltételeinek kielégítése. Erdészeti tevékenységünket 10 évre érvényes erdőterv alapján végezzük. Az erdőterv erdészeti szakmai szempontok szerint készül. Az erdő kezelőjének, az erdésznek munkája során az erdő gazdasági szerepe mellett figyelemmel kell lennie az erdő védelmi (talajvédelem, vízvédelem, természetvédelem)és közjóléti (sport, turisztika, üdülés) szerepére is. |
Verőköltő Bodobács
A feltűnő mintázatú verőköltő bodobácsok a tavasz elsőként ébredő hírnökei közé tartoznak, innen kapták a nevüket is: ők "költik", ébresztik a verőfényt, a tavaszt. Százas csoportokban sütkéreznek a kőfalon, fatörzseken. Ha megemelegedtek a hosszú tél után, rögtön nekiállnak az új bodobács-nemzedék életrehívásának: a potrohvégükön összetapadt párok erősebb tagja mulatságos módon hurcolja maga után apartnerét. Népies nevük suszterbogár. Ez az elnevezés helytelen, mivel nem a bogarak, hanem a poloskák közé tartoznak.
Nünüke
Tavasszal főleg párás, nedves időben gyakran találkozunk a nagytestű, szép fémfényű nünükékkel. A 3-4 cm-es bogár nőstényeinek teste ilyenkor kétszeres hosszúságúra is megnő í petéktől hatalmasra duzzadó potroh miatt, melyben 2000-4000 pete rejtőzik. A nünüke petétől igen kalandos út vezet a kifejlett bogárig, melyet csak kevés egyednek sikerül végigjárnia. A nőstények a maguk ásta lyukba teszik le a petecsomóikat. A hamarosan kikelő háromkarú lárvák virágokra másznak, de nem a virágporért. A virágokra szálló vadméhekre lesnek, egyikük szőrzetébe belekapaszkodnak és már vitetik is magukat a méhkaptár felé. Ott igyekeznek a lépsejtben egy petére pottyanni, először a petét, majd a táplálására összehordott mézet fogyasztják el. Közben egyre fejlettebb szájszervekkel és egyre csökevényesebb lábakkal rendelkező második, harmadik lárvaalakká fejlődnek, a fészket elhagyva további vedlés után bábozódnak be, és fejlődik ki belőlük az imágó, azaz, a kifejlett bogár. A nünüke növényekkel, fűfélék levelével táplálkozik.
|
|||||||||
