|
 |
|
|
||||||||
|
|
|||||||||
 |
||||||||||
hogy... a hazánkban is élő növények közül az acsalapunak van a legnagyobb levele? a hóvirág lepellevei a sejtek közötti levegővel telt járatok miatt fehérek? a gémorr termése meteorológiai készülékként szolgál? a tüdőfű virágai a szirmokban lévő antocián nevű festékanyagtól lilák és pirosak? a tüdőfű virága savas közegben piros, lúgos közegben pedig kék? az ibolya magvait a hangyák terjesztik? a levelibékát időjós állatnak tartják? a búcsújáró lepkék hernyói vándorlásuk közben úgy haladnak mint a zarándokok a búcsún? a szarvasbogarak között komoly verekedés folyik a tölgyfa ágainak kérgéből kicsorduló nedvért? a csonttollú madárnak neve ellenére nincs csontból a tolla? a szöcskék és a tücskök a térdükön viselik a "fülüket"? az ökörnyál valójában léghajóként szolgál a pókok számára? a pók azért nem ragad bele a saját hálójába, mert ő magának kötélhágcsókat épít a hálóba? a sün hátán több mint 5000 tüske van?
Találós kérdések Zöld burokba születtem, Szép leányka ül a fán,
Mivel foglalkozik az erdész? Az erdész szakemberek legfontosabb feladata a tartamos erdőgazdálkodás feltételeinek kielégítése. Erdészeti tevékenységünket 10 évre érvényes erdőterv alapján végezzük. Az erdőterv erdészeti szakmai szempontok szerint készül. Az erdő kezelőjének, az erdésznek munkája során az erdő gazdasági szerepe mellett figyelemmel kell lennie az erdő védelmi (talajvédelem, vízvédelem, természetvédelem)és közjóléti (sport, turisztika, üdülés) szerepére is. |
Verőköltő Bodobács
A feltűnő mintázatú verőköltő bodobácsok a tavasz elsőként ébredő hírnökei közé tartoznak, innen kapták a nevüket is: ők "költik", ébresztik a verőfényt, a tavaszt. Százas csoportokban sütkéreznek a kőfalon, fatörzseken. Ha megemelegedtek a hosszú tél után, rögtön nekiállnak az új bodobács-nemzedék életrehívásának: a potrohvégükön összetapadt párok erősebb tagja mulatságos módon hurcolja maga után apartnerét. Népies nevük suszterbogár. Ez az elnevezés helytelen, mivel nem a bogarak, hanem a poloskák közé tartoznak.
Nünüke
Tavasszal főleg párás, nedves időben gyakran találkozunk a nagytestű, szép fémfényű nünükékkel. A 3-4 cm-es bogár nőstényeinek teste ilyenkor kétszeres hosszúságúra is megnő í petéktől hatalmasra duzzadó potroh miatt, melyben 2000-4000 pete rejtőzik. A nünüke petétől igen kalandos út vezet a kifejlett bogárig, melyet csak kevés egyednek sikerül végigjárnia. A nőstények a maguk ásta lyukba teszik le a petecsomóikat. A hamarosan kikelő háromkarú lárvák virágokra másznak, de nem a virágporért. A virágokra szálló vadméhekre lesnek, egyikük szőrzetébe belekapaszkodnak és már vitetik is magukat a méhkaptár felé. Ott igyekeznek a lépsejtben egy petére pottyanni, először a petét, majd a táplálására összehordott mézet fogyasztják el. Közben egyre fejlettebb szájszervekkel és egyre csökevényesebb lábakkal rendelkező második, harmadik lárvaalakká fejlődnek, a fészket elhagyva további vedlés után bábozódnak be, és fejlődik ki belőlük az imágó, azaz, a kifejlett bogár. A nünüke növényekkel, fűfélék levelével táplálkozik.
|
|||||||||
